February 20, 2019

Please reload

Recent Posts

I'm busy working on my blog posts. Watch this space!

Please reload

Featured Posts

A kutya mint páciens, avagy családterápia másképp

May 13, 2019

A családterápia a családot szervezett rendszernek tekinti, amelyben az egyén a folyamat része, aki viselkedésszabályozó mintákat alakít ki és tart fenn. A családterápia keretében olyan módszert alkalmaznak, amely a kezelés tárgyának nem csak magát a tünethordozót tekinti, hanem az egész családot. A család összetett rendszer, jól látható alrendszerekkel, az alrendszerek közötti határokkal, szerepekkel, kapcsolatokkal, egymáshoz való alkalmazkodással, a változásokhoz

 

 

való viszonnyal és így tovább. A rendszer egyensúlyra törekszik, vagyis olyan állapotot kíván fenntartani, amely megóvja a széteséstől. Ha a szétesés veszélye fenyeget, azt annak árán is igyekszik megakadályozni, hogy az egyik családtag pszichés vagy viselkedési tüneteket produkál.

A nem megfelelő szociális-társas környezet, a stressz, és a megbetegedések gyakorisága között bizonyítottan szoros, egyenes arányú kapcsolat van. A szomatizáció nem más, mint érzelmi zavarok elsődlegesen testi tünetben való megjelenítődése. A gyermekkori szomatizációs zavarok esetében megfigyelték, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban sokkal gyakrabban fordul elő hasfájás, étvágyzavar, illetve alvászavar. Iskolás korban új és gyakori betegségforma lesz a fejfájás és a különböző fertőzéses megbetegedés, melyek mellett felnőttkorban egyéb gyulladásos, autoimmun, allergiás és daganatos megbetegedések válnak a szomatizáció zászlóshajóivá. Mindezek a krónikus betegségek a társként tartott kutyák körében is egyre gyakoribbak, melyekre sokszor az orvostudomány nem rendelkezik gyógymóddal.

 

A családi rendszerben a kutya a fajának megfelelő alacsonyabb személyiségszervezettségi szinten működik, így jobban ki van téve annak a veszélynek, hogy a rendszer feszültsége őt terhelje meg. Ennek során a hipotéziseim alapján szomatizációs betegségeik (visszatérő fülgyulladás, bőrproblémák, allergia, rák, epilepsziás rohamok stb.) és viselkedési zavaraik (agresszió, félelem, egyfajta depresszív állapot) alakulhatnak ki, melyek kezelése sokszor meghaladhatja a hagyományos állatorvoslás és kutyakiképzés módszertanát. Ennek oka pedig ugyanaz, mint amit a szomatizáló családoknál már bebizonyítottak, névlegesen pedig, hogy a rendszert alapjaiban szükséges megváltoztatni a változás érdekében.

A kutya egy olyan speciális viselkedésevolúciós eredménynek tekinthető, amelyet emberhez illeszkedő szociális kompetenciája (interspecifikus kötődés, szociális vonzódás, kommunikációs és szinkronizációs képesség), alapvetően ideálissá tesz a társállat szerep betöltésére, tehát modellezheti az emberi kapcsolatokat, a családi rendszereket is. A társállatok különféle szerepeket tölthetnek be egy családban, legtöbbször az elsődleges partner (egyedülálló gazdáknál) vagy a gyermek szerepét.

Úgy gondolom, hogy a családterápia egy eddig csak kezdetlegesen felderített területe az az eset, amikor a kutyát a család teljesjogú tagjaként fogadjuk el, a rendszer aktív részeseként kezeljük. A klinikusok, családterápiás szakembereknek is fontos lehet, hogy a házikedvencek szerepét is figyelembe vegyék a terápia során, mert akár a család szervezettégéről is szolgálhatnak információval. Egyes kutatók szerint háziállatokkal való kapcsolat mentális egészségre gyakorolt hatása sokáig mellőzve volt a klinikumban, akár az elméletet, akár a gyakorlatot tekintve, aminek egyik indoka lehet, hogy az embernél alacsonyabb rendű élőlényként tekintjük az állatokat, akik nem képesek a komplex gondolkodására vagy az érzelmek átélésére. Hasonló tapasztalatokról számol be egy másik kutatás a családterápiás gyakorlatot tekintve, és kiemeli, hogy fontos lenne a szigorúan ember központú nézőpontot egy tágabb elgondolásra cserélni, amibe bevonhatók az állatok is.

Mindenképp a hagyományos technikák felülvizsgálata szükséges azon esetekben, amikor az indexpáciens egy társállat, ugyanakkor előfordulhat, hogy ez megkerülhetetlen. Speciális a helyzetük, hiszen abszolút ki vannak szolgáltatva a gazdáknak, sokszor még a gyerekeknél is jobban. A hagyományos mérőeszközök náluk nem használhatóak, ahogy a hagyományos eredményességet mérő jólléti faktorok sem. A javulás pusztán egy külső, elfogult megfigyelő (a gazda) szemüvegén keresztül jelenik meg.

A tervezett kutatásom célja annak az összefüggésnek a feltérképezése, mely szerint az állattartó lelki folyamatai (életvezetési nehézségek, traumák, szorongások, hangulatzavarok, személyiségzavarok) szomatizációs és viselkedéses zavarokat okoznak a társállatban. Eképpen a kutya terápiája nem fókuszálhat kizárólag az állatra, őt a családi rendszerben értelmezve az állattartó pszichés segítése is egyenlő mértékben fontos.

A kutatás gyakorlati haszna távolbamutató és interdiszciplináris, nemcsak az eredmények, de a folyamatok során is. Pszichológusok, kutyakiképzők, etológusok és állatorvosok együttműködése szükséges ahhoz, hogy új alapokra helyezhessük azt, ahogy a társállatokra gondolunk, ahogy a családban betöltött szerepükre tekintünk.

Please reload

Follow Us

I'm busy working on my blog posts. Watch this space!

Please reload

Search By Tags
Please reload

Archive
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

© 2023 by Natural Remedies. Proudly created with Wix.com

  • b-facebook
  • Twitter Round
  • b-googleplus